*Prológus*

A nevem Barna Orsolya és nemrég a 18. szülinapomra egy lakást kaptam ajándékba a Corvin sétányhoz közel. Az ajándék nagyon tetszett, hiszen nyolc év londoni kintlét után, bevallom, kicsit hiányzott Budapest és a sok gyermekkori barátom. Persze mindenkivel tartottam a kapcsolatot telón, Facebookon, Skypeon, de a legjobb még mindig az, ha élőben láthatom őket.

Habár repülővel utaztunk, az út akkor is fárasztó volt. Egész úton, a hátam mögött egy kiskölyök rúgta a saját ülésem.. Időnként rászóltam, hogy fejezze be, de alig telt el tíz perc, megint nekikezdett a "szórakoztató" munkájához.  De nem elég, hogy időnként a rúgásoktól előre szökkentem, mint egy beteg kecske a halála napján, mellettem anyám folyton arról fecsegett, hogy milyen jó helyen van a lakásom és hogy milyen szép város Budapest.
-És majd meglátógathatod a Citadellát is-mondta anya némi gondolkodás után.
-Igen, majd biztos meg fogom...-mondtam álmosan.-Még sokat kell itt ülnőm?!
-Még egy kicsit. De miért? A repülővel utazást általába szokták élvezni..
-Én is élvezném...ha nem rúgdósnának..még jó is lenne..-fordúltam az ablak felé.

Az út további részére nem emlékszem. A fáradság miatt elaludtam, és arra ébredtem, hogy anyu ébreszt.
-Orsi..Orsi..Megérkeztünk. Budapesten vagyunk, ébredezz!

-Sokat kell gyalogolnunk?-kérdeztem még mindig fáradtan amikor leszálltunk a gépről.
-Gyalog?! Nem gondoltad komolyan...Metrózni fogunk.-mosolyodótt el anyu.

*Metrón*

-Még egy kicsi és a Corvinon vagyunk-mondta anyu, mire egy fiú felkapta a fejét és rám nézett. Pár percig néztük egymást, majd elkaptam a fejem, mert megérkeztünk. Meglepő módon, a fiú is a Corvin felé tartott. Pont oda....ahova mi.


Sziasztok! :) Elsősorban, ez egy ByTheWayes blog, ahol a főszereplők Benny, Sziki, Ya Ou, Oli és Orsi. És, amint láttátok, meghoztam a prológust. Remélem tetszeni fog, és ne feledjetek el pipázni, komizni és feliratkózni. :) Jó olvasást. :)